ALAPVETŐ KARAKTEREK LELTÁRA BORKÓSTOLÁSKOR
Az egyik legfontosabb dolog a borkészítésben, hogy megbizonyosodjunk arról, a bor egyensúlya a helyén van Ez alatt a gyümölcsösség, savasság és alkohol tökéletes arányát értjük. Ha egy bornak túl sok vagy túl kevés valamelyik jellemzője, gyengébb minőségű bort kapunk. Például a túl magas alkoholtartalom és csekély gyümölcsösség kellemetlen, égető aromát eredményez.
Cukortartalom
Ez alapvetően a borban lévő cukor mennyiségét jelenti. A bor cukortartalmát az erjesztés folyamata után visszamaradt cukor adja.
A piacon fellelhető többfajta olcsóbb vagy tömegtermelésben létrehozott bor hozzáadott cukrot tartalmaz a mesterséges édesítés miatt.
Alkohol
Az alkohol adja a bor textúráját és a testesség érzetét. Mivel az alkohol jobban tapad, mint a víz, a magas alkoholtartalom nehezebb érzetet kelt a szájban, míg az alacsonyabb alkoholtartalmú bor vizesebb és könnyedebb, hacsak nincs jelen benne magasabb cukortartalom. Az alkohol égető érzését nem szabad összetéveszteni a savasság szúrós érzetével.
Az alkoholtartalmat megbecsülhetjük már a bor pohárban való forgatásakor. Minél több "ablakocskában" (cseppekben csordogáló boltívek a pohár falán) folyik vissza a bor, annál magasabb az alkoholtartalma.
Savasság
A savasság eredménye a bor frissessége. Legerősebben a nyelvünk két oldalán fedezhető fel, ahol éles, szúrós érzetet kelt. Ha a szánkban beindul a nyáltermelés, mert igyekszik visszaállítani a savasság egyensúlyát, akkor a bort magas savtartalmúnak tekinthetjük.
A szőlő érés közben veszít a savasságából. Ez azt jelenti, hogy a hűvösebb klímából érkező borok általában savasabbak, mivel a szőlőszemek nehezebben érnek. Például a melegebb éghajlatú mediterrán Sauvignon Blanc savassága alacsonyabb mértékű, mint a hűvösebb klímájú helyről származó badacsonyi Sauvignon Blanc.
A tömegtermelésben előállított borokat tovább savasítják a borászatok, így mesterséges savasságot érnek el.
Gyümölcsösség
A bor gyümölcsös ízei nagyban függenek a szőlőtől. A fehérborokban jellemzően citrusos és trópusi gyümölcsös jegyek fedezhetők fel, míg a piros és fekete gyümölcsök ízvilága a vörösborokban jelenik meg.
A szájpadláson érezhető ízek nagyjából megegyeznek az orrban megjelent aromákkal. Miközben a bor felmelegszik a szájban, előtérbe kerülnek a földes, fűszeres, pörkölési ízjegyek, és a gyümölcsös, virágos jelleg elhalványul a szájpadláson.
Tanninok
A tanninok adják a borok felépítését, gazdag textúráját.
A tanninok okozzák a nyelven a kiszáradás érzetét, és kissé érdesnek hatnak. Általában vörösborokban találhatóak meg, bár az idősebb, tölgyfahordóban tárolt fehérborok is tartalmazhatnak tanninokat.
A tanninok többnyire a szőlőszemek héjából származnak. Az éretlen tanninok fanyarságot kölcsönözhetnek a bornak, míg az érett tanninok hozzájárulnak a gazdag textúrához.
Testesség
A testesség a bor "harapható" része, és általában az emberek ez alapján határozzák meg az általuk kedvelt borokat. Például sokan jobban kedvelik a könnyedebb vörösborokat (Pinot Noir vagy Gamay), míg mások a testesebb vörösborokhoz vonzódnak (Shiraz, Primitivo vagy Zinfandel).
Tehát a testesség nem önálló alkotóelem, hanem egy általános benyomás a textúráról, amelyet a bor összes strukturális összetevője együttvéve alkot. Az alkohol és a cukortartalom hozzátesz a testességhez, a savasság elvesz belőle, az érett tanninok szintén erősítik, míg a csípősen fanyar tanninoktól durvább, hígabb és üresebb lesz; az intenzív gyümölcsösség hozzáad, míg a gyengéd, lágy gyümölcsök elvesznek a testességből.
Néha nehéz feladat dűlőre jutni a testességről. Így akár el is látogathatnánk egy borkóstoló kurzusra.
Nincs még hozzászólás
Comments are closed for this article!